Szigetország

Ha valaki bő fél évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy az emigrációban azzal fogom tölteni az esétimet, hogy kínai gyártmányú, neon színekben pompázó műanyagcsirkéket (passzentos műanyagbárányok és műanyagnyulak társaságában) próbálok ráapplikálni egy ratyi szalmakalapra, mert a gyereknek ezt kell viselnie az iskolai "húsvéti kalap felvonuláson", akkor azt gondoltam volna, hogy csak irígykedik a jószerencsémre, hogy ezentúl az európai kultúra egyik fellegvárában fogok élni, és megmerítkezem a nyugati civilizáció évszázados hagyományaiban. Hát nagyot tévedtem volna. És annyit mondhatok, hogy a bárány lábára külön fázisban kis papírkorongokat kellett applikálni, hogy felragadjanak a kultúra fellegvára által megkövetelt kalapra.

Tech craze

Ma Gabesz készített az iskolában papírból egy telefont és egy tabletet (azt tévének hívja). Iskola után focizni vittem őket. Foci közben egyszercsak kiszól nekem a pályáról, hogy csöng a telefonja, és vegyem föl. Fölvettem. Mondtam neki, hogy megmondtam a hívónak, hogy visszahívja majd. Ebben megnyugodott és focizott tovább. Szünetben kérte a telefonját, és visszahívta Bubut, a képzeletbeli rendőr barátját. Járkál fel-alá, és egyre emeltebb hangon halandzsázik, majd lecsapja a telefont. Kiderült, hogy összevesztek, mert a képzeletbeli rendőr haverja, azt állította, hogy az ő walkie talkie-ja jobb, mint Gabeszé. Pedig nem is. Ezek után elővette a tabletjét, megírt egy emailt, megvárta a választ, majd még arra is válaszolt. Mondanom sem kell, hogy tíz ujjal gépel. Utána visszament focizni. (Utána már csak egyszer csöngött a telefonja foci közben.)

Ez pedig egy bónusz kép a szülinapi buliból. (Peti éppen bűvész showt tart.)

Tavaszodik

Az elmúlt hetek főként a gyerekek révén hoztak új élményeket. Volt a könyv világnapja, amin Gabeszéknak be kellett öltözni egy klasszikus mese hősének. A dolgot nehezítette, hogy péntek délután küldött az iskola egy sms-t, hogy akkor hétfőn öltözzön a gyerek mesefigurának. De szerencsére a kapitalizmusban és az internet korában minden lehetséges, úgyhogy szombatra már meg is volt a Harry  Potter gúnya, amiben Gabesz nagy sikert aratott. 

Matyival voltam az egyik osztálytársa szülinapi bulijában, ami abból állt, hogy egy enyhén lepukkant művelődési ház üres termében felállítottak egy ugrálóvárat és a gyerekek két órán keresztül ugráltak benne, de ettől még Matyi jól mulatott, különösen, hogy az ugráláson kívül volt még két ötperces játék, és az egyikben harmadik helyezést ért el, amiért járt egy szuper fröccsentett aranyérem, ami azóta is nagy becsben van tartva, és Gabeszt megette a penész, hogy ő nem kaphatott. Aztán voltunk a gyerekekkel gyerekhangversenyen a la kakaókoncert (mínusz kakaó). Növesztjük a nárciszokat a nárciszversenyre, és készülünk Gabesz szülinapi bulijára, ami egy hét múlva esedékes. 

Ami a felnőtteket illeti, Peti lassan végére ér az évi 10 hétnyi tanításnak, már kigyógyult a hangszálgyulladásból, és mankó nélkül jár. Én már majdnem elkezdhettem önkéntes parkőri megbízatásomat, legalábbis már részt vettem tűzvédelmi oktatáson, és kaptam kitűzőt, de azért nem eszik olyan forrón a kását, hogy ezek után én csak úgy fejest ugorjak a parkőrködésbe, most még várunk arra, hogy az asszony, aki felelős az önkéntes parkőrök alkalmazásáért jelentkezzen nálam, hogy majd mikor mehetek egy olyan találkozóra, amikor elmondják, hogy akkor mi is lesz a feladatom, aztán pedig már nincs is más hátra, mint hogy beosszanak egy tapasztaltabb parkőr mellé, hogy megkezdhessem a betanulást. Kicsit szomorú, hogy még az önkénteskedésben is ilyen baldóver vagyok, de hát nem mehet minden olyan simán, nem igaz? Ha az ember olyan felelős posztot szeretne, ahol lehetősége van ingyen fel-alá járkálni egy parkban, és elbeszélgetni a látogatókkal, illetve ügyelni, hogy minden a legnagyobb rendben zajlik-e, akkor küzdjön meg érte. Munkaügyben pedig a legnagyobb előrelépés az volt, hogy láttam egy ügyvédi irodát belülről (na nem interjú, hanem egy baráti teázás keretében, viszont jó volt a kilátás a teraszról). 

És végül egy irodalmi kuriózum. Ma ebédvendégeink voltak, és miközben én az ebédet főztem a gyerekek (legfőképp Matyi) írtak egy mesét tök egyedül, értve ez alatt, hogy ők találták ki, és ők is gépelték be. A jövő évi Man Booker Prize nagy esélyesét idemásolom. 

Gabesz szkájvóker repürl az űrhajójában

Matyi szml integet gabesz szájvókernek

És Gabesz szkájvóker haja

Mert Matyi szml kijált

Igy hát

Lereszkedik Gabesz szkájvóker

És együt repürltek továb

És megérkesztek

A lázadók szövecségébe

De hirtelen jötek a gonoszok

De Matyi szml és Gabesz szkájvóker legyőszték őket

És nyertek

És rendesztek 1 bulit

Asztán jöt Matyi szkájvóker nek a szeleme

És kérdeszte hogy mindenrendben igen mindenrendben

Akor jó monta Matyi szkájvóker

Énis lehetekit hogyne monta Matyi szml

Ha már úgy isitvagy

Akorjó monta Matyi szkájvóker

Sőt nagyonjó

Váo húha júhú Matyi szkájvóker

Nagyon szeretem est mónta Matyi szkájvóker

Hirtelen megjöt a zöld ninja

De akorjöt a gonoszok ujra

De a jók legyőszték ujra

Akor a zöld ninja aszmoa hogy én is lehetekit

Hone monta gabesz szkájvóker

Ez nagyon jó monta a zöld ninja

Ez szuper sőt júhú sőt vipi sőt váo és mindenki boldog

Amikorkészitenek játékokat szite vidámparklesz Gabesz szkájvóker és zöldninja és Matyi szml és Matyi

Szkájvóker parkja